15 szabadtéri játék gyerekeknek, amik kirántják őket a képernyő elől

Az alábbiakban néhány ilyen klasszikus, illetve kevésbé ismert játékot sorolunk fel, amelyek nem csak nagyszerű mókát biztosítanak, hanem többségük kellően meg is mozgatja majd a gyerkőcöket!

Bújócska

A bújócskát senkinek nem kell bemutatni, hiszen gyerekkorában mindenki játszotta ezt már barátaival, vagy szüleivel. Főleg a kisebb gyerkőcök szeretnek elbújni és megtalálni dolgokat, ezért őket gyakran nem is kell külön rávenni arra, hogy belemenjenek a játékba. A játékszabály egyszerű: a „hunyó” becsukott/eltakart szemmel elszámol 20-ig, amíg a többiek találnak egy búvóhelyet. A hunyó feladata ez után megtalálni az elbújókat.

A bújócskát többféleképpen is lehet játszani. Variálható például, hogy a játékosoknak hány másodpercük van elbújni, vagy, hogy átosonhatnak-e más búvóhelyekre, miközben a hunyó keresi őket.

Szabadulós bújócska

Ez a játék alapjáraton egy bújócska (egy hunyó számol, a többiek elbújnak), viszont van benne egy érdekes csavar. Szükség lesz egy üres műanyag palackra, amit a játéktér közepére kell helyezni. Ki kell továbbá jelölni egy fogdát, ahová azok a játékosok kerülni, akiket a hunyó megtalál.

Ha viszont egy még meg nem talált játékosnak sikerül elrúgnia a helyéről a palackot, akkor az összes eddig megtalált játékos kiszabadul a fogdából. Ez után a hunyó vissza kell helyezze a palackot a helyére. A játéknak akkor van vége, amikor a hunyó mindenkit elfogott.

Forgalomirányító

Ezt a játékot egy olyan úton érdemes játszani, amin alig van forgalom (természetesen csak szülői felügyelettel), vagy egy nagy, sima, füvesített területen, ahol nem jár semmilyen autó. A játékossok gyalogosok, autósok, biciklisták szerepét veszik fel (kerékpárok, rollerek jól jöhetnek ehhez), egy valaki pedig a forgalmat irányítja majd. A cél, hogy a játékosok ne menjenek egymásnak, amihez akár egy kresz szettet is alkalmazhattok.

Ez a játék nem csak szórakoztató, hanem segít megtanítani a gyerekeknek, hogy mennyire fontos odafigyelni az utcán közlekedéskor.

Trambulinozás

Tudtad, hogy a trambulinon való ugrálás nem csak kiváló szórakozás, de az egyik legintenzívebb testmozgás is, amit végezhetsz? Most, hogy már tudod, talán Te is elgondolkodsz rajta, hogy gyermeked után magad is felugorj az ugráróra! Egy kültéri óriástrambulinnal nem lehet mellé lőni, az egész család imádja! IDE kattintva be is szerezheted. 

Négykockás passzolgatás

Ez a játék leginkább a lábteniszhez, vagy lábtengóhoz hasonlít, a szabályok mégis eltérőek. Kelleni fog hozzá egy lapos pálya, amit négy egyenlő méretű négyzetre kell felosztani – ehhez érdemes krétát, vagy valamilyen kevésbé maradandó jelölőt használni. Minden négyzetbe beáll egy játékos, és egymásnak kell passzolgatniuk a labdát úgy, hogy az csak egyszer pattanhat a másik játékos saját kijelölt részén. Természetesen ezek a szabályok nincsen kőbe vésve, és sokat lehet variálni. A legjobb, hogy csak egy focilabdára van hozzá szükségetek!

Ugróiskola

Gyerekkorában mindenki ugróiskolázott, így a legtöbbeknek biztosan nem kell bemutatni ezt a népszerű gyerekjátékot. Az alapfelállás egyszerű: végig kell ugrálni a kijelölt négyzeteken, de ezen is lehet azért csavarni.

Kezdésképpen számozzátok be a négyzeteket, az elsőtől kezdve egyesével. A páros négyzetekbe két egymást követő szám kerüljön. Keressetek egy közepes méretű (nem túl kicsi, nem túl nehéz) követ, és dobjátok az első négyzetbe. Az első játékosnak először át kell ugrania a követ, hogy a második négyzetről (vagy négyzetekről) induljon, majd oda-vissza végig kell ugrálnia az iskolán. Amikor visszaér a második négyzethez, fel kell vennie a követ, majd visszaugrania az első négyzetre, és így ér végig a pályán. Ez után a követ a második négyzetre kell dobni, tehát a játékos az első négyzetről indul, átugorja a másodikat, és így tovább, mint az első körben. Aki elvéti a dobást, az kimarad abból a körből.

Jacks

Ez a játék a szabadban és házon belül is játszható, ha van hozzá egy kellően lapos felületetek. Kelleni fog hozzá egy szett „Jacks” ügyességi játék is. A játékot többen is játszhatják, körökre osztva. Az első játékos szétszórja a „jackeket”, mintha csak egy kockával dobna, hogy azok szétszóródjanak a játékfelületen. Ez után fel kell dobni a játékhoz járó kis labdát, és hagyni kell, hogy pattanjon egyet, de a második pattanást már nem szabad megvárni – el kell kapni előtte a labdát!

Ez eddig nem túl nehéz feladat, viszont a játékosnak az egyik kezével annyi jacket kell felszednie a földről, ahányadik körben éppen játszik, mielőtt elkapná a labdát a második pattanás előtt. Tehát az első körben egy jacket, a másodikban kettőt stb. A játék könnyíthető azzal, hogy lehet két pattanást is várni az elkapás előtt.

Üveggolyózás

A játék általános szabályai szerint rajzolni kell egy kört a homokban (vagy krétával a járdán) amiből a játékosok megpróbálják kilökni egymás kis üveggolyóit a nagyobb méretű üveggolyóikkal. Ennek a játéknak rengeteg variációja van, például ki lehet jelölni különböző pontokat érő területeket a körön belül, és ilyenkor nem kilökni kell a kisebb golyókat a nagyokkal, hanem lehetőleg a minél több pontot érő kisebb körökbe.

Piros lámpa, zöld lámpa

Ha van elég hely hozzá, ez a játék akár bent is játszható. Egy játékos a játéktér egyik végére áll, ő a jelzőlámpa. A többi játékos a játéktér másik végére áll fel. A játékosok elkezdik megközelíteni a lámpát.
Amikor a „lámpa” a csapat felé fordul, és azt kiáltja, hogy „Piros lámpa!”, akkor mindenkinek meg kell fagynia egy helyben. Ez után a lámpa visszafordul, és kijelenti, hogy „Zöld lámpa!” Ekkor a csapat újra mozogni kezd, és megpróbál olyan közel jutni a lámpához, amennyire csak lehet. Amikor a lámpa megfordul, és pirosat kiált, akkor ismét mindenkinek meg kell torpannia, és aki megmozdul, az vissza kell térjen a kezdőhelyre. Az nyer, aki elsőként érinti meg a lámpát, és ő lesz a következő lámpa.

Fogócska

A fogócskát mindenki ismeri, hiszen ez az egyik legegyszerűbb játék gyerekeknek, amivel jól kifutkározhatják magukat a szabadban. Ki kell nevezni egy fogót, aki megpróbálja elkapni (legalább is megérinteni) a többi játékost. Akit a fogó „elkap”, az lesz a fogó. Érdemes tartani azt a szabályt, miszerint a fogó nem „foghatja vissza” az eredeti fogót néhány másodpercig, hogy annak legyen ideje elmenekülni. Egy másik variáció, hogy az elkapott játékosok kiesnek, így az eredeti fogónak mindenkit el kell kapnia.

Árnyékfogócska

Ha valamivel fel szeretnétek dobni a fogócska szabályait, akkor próbáljátok ki az árnyékfogócskát! A játék lényege, hogy nem egymást kell megérinteni, hanem egymás árnyékára kell rálépni. Ebből következik, hogy napsütötte időben lehet csak játszani, de persze nem olyankor, amikor a forró nap veszélyesen tűz a gyerekekre.

Adj király katonát

Ki ne emlékezne erre a játékra az iskolai tornaórákról? Aki esetleg nem ismerné, az „Adj király katonát” játékot két csapat játssza – a csapattagok egymás mellé állnak (nem szorosan), és megfogják egymás kezét, úgy, hogy lényegében egy láncot alkossanak. Így áll fel a két csapat egymással szemben. Az első csapat elkiáltja magát: „Adj király katonát!”, mire a másik csapat: „Nem adunk!” – „Ha nem adsz, szakítunk!” – „Szakíts, ha bírsz!”.

Erre az első csapat egyik játékosa szaladni kezd, és megpróbálja átszakítani a szemközit csapat alkotta láncot. Ha sikerül, akkor a játékos visszavihet magával valakit a saját csapatába. Ha nem, akkor marad a szemközti csapatnál. Az a csapat nyer, amelyik sikeresen megszerzi magának az összes játékost.

Ostorcsapás

Ehhez a játékhoz egy nagy, füves, sima területre lesz szükség. A játékosok megfogják egymás kezét, hogy egy hosszú „kötelet” alkossanak. A kötél egyik vége elkezd futkározni, és össze-vissza váltogatja közben az irányát. Mire a mozgás elér kötél, azaz az „ostor” másik végére, az ottani a játékosokat már sokkal nagyobb erő mozgatja, mint azokat, akik az elején vannak. Minél hosszabb az ostor, annál nehezebb a végéhez kapaszkodni. Ha valaki elesik és leszakad, az megpróbálhat visszacsatlakozni az ostorhoz, akár előrébb is, mint ahol eredetileg állt.

Telefon

Ez egy kevésbé mozgalmas játék, de még így is rettentően szórakoztató tud lenni. A játékosoknak körbe kell ülniük. Az első játékos súg valamit a tőle jobbra ülőnek úgy, hogy a többiek ne hallják, aki tovább súgja azt a mellette ülőnek, és így tovább. Ez addig megy, míg a mondat vagy kifejezés vissza nem ér az eredeti súgóhoz, aki elárulja, hogy mit hallott, és mi volt az eredeti mondatot, vagy kifejezést, amit súgott. Szinte biztos, hogy ez a két dolog nem lesz ugyan az!

Fagyos tánc

Ehhez a játékhoz kelleni fog egy zenelejátszó, és valaki, aki azt kezeli – egy „DJ”, ha úgy tetszik. Amikor beindul a zene, mindenki táncolni kezd – minél őrültebb mozdulatokkal, annál jobb. Amikor a DJ megállítja a zenét, mindenkinek meg kell állnia abban a pózban, amiben éppen van. Aki megmozdul, kiesik. Az nyer, aki utolsóként marad a tánctéren.

Zeneszék

Ehhez a játékhoz egyel kevesebb székre lesz szükség, mint ahány játékos játszik. Egy játékos lesz a „DJ”, aki a zenét kezeli – ő nem számít bele a létszámba. Amikor a zene elindul, a játékosok elkezdenek körbe sétálni a székek körül. Amikor a zene hirtelen megáll, a játékosoknak le kell ülniük a székekre. Egy valakinek persze nem jut majd szék, így ez a játékos kiesik. Ilyenkor egy széket is ki kell vinni a körből, és mehet tovább a zene. Ez így megy tovább, amíg végül az utolsó játékos is leül az egyetlen szabad székre.