Mi az az egyensúly?
Az egyensúly az a képesség, amely segítségével képesek vagyunk megőrizni egy kontrollált testtartást valamilyen feladat elvégzése közben, legyen szó kerékpározásról, üldögélésről vagy éppen kötéljárásról. Hogy minden környezetben hatékonyan és biztonságosan végezhessük feladatainkat, fontos, hogy képesek legyünk megőrizni kontrollált testtartásunkat mind statikus (álló), mind pedig mozgó (dinamikus) tevékenységek elvégzésekor.
A statikus egyensúly az a képességünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy hosszabb ideig is megtartsunk egy adott pozíciót, míg a dinamikus egyensúly segít, hogy mozgás közben őrizzük meg egyensúlyunkat.
Miért olyan fontos számunkra az egyensúly és a koordináció?
A korhoz illő egyensúly és koordináció lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy különféle sporttevékenységekben vegyenek részt. Kellő egyensúllyal és koordinációval a gyermekek képesek hasznosítani fizikai készségeiket, például focizás és más játékok közben. A sporttevékenységek pedig fontosak a szervezet karbantartásához, és egy közösségi hálózat kialakításához is. Mindez segít a gyermekeknek abban is, hogy egyéb mozgást igénylő feladataikat is megfelelően irányított mozdulatokkal végezzék, ráadásul testük így a rendelkezésre álló energiát is sokkal hatékonyabban használja majd fel.
Megfelelő egyensúllyal és koordinációval csökken a sérülések veszélye is, hiszen a gyermekek sokkal precízebben képesek irányítani mozdulataikat, hogy reagálhassanak az esetleges veszélyhelyzetekre (pl. azonnal kiteszik a karjaikat maguk elé, ha elesnek kerékpározás vagy futkározás közben). A megfelelő egyensúly és koordináció továbbá segít a megfelelő testtartás megőrzésében az asztalnál végzett feladatok során, illetve elősegíti a későbbi, aprólékosabb motoros készségek elsajátítását is.
Milyen tevékenységek javíthatják a gyermek egyensúlyát és koordinációját?
Nem kell megijedni, az alábbiakban nem a gyermekek számára „viselhetetlen” gyakorlatokat, terápiás módszereket gyűjtöttünk össze. Alapvetően egy egészségesen fejlődő gyermek esetében elegendő, ha – az egyébként is mókás, és szinte minden család életében szerepet játszó – játékokat játsszuk a gyermekkel. Az alábbiakban azokat a játékformákat, mozgásokat gyűjtöttük össze, amellyel hatékonyan segítheted a gyermek egyensúlyának és koordinációjának fejlődését anélkül, hogy erőltetned kéne a gyakorlatokat!
Futóbiciklizés és rollerezés, kerékpározás
A fenti járgányok használata közben a gyermeknek folyamatosan oda kell figyelnie, hogy az adott helyzethez igazítsa testtartását. A kisebb gyermekeknél a futóbiciklivel, vagy tanuló biciklivel érdemes kezdeni – ezzel az eszközzel már 1,5 éves kortól hatékonyan fejleszthető az egyensúly, ráadásul a futóbiciklit (vagy tanulóbiciklit) használó gyermekek később sokkal könnyebben tanulnak meg kerékpározni is!
Futóbicikli vásárlásért kattints IDE.
A nagyobb, már járóképes gyermekek esetében a rollerezés is rendkívül hatékony. A roller szintén segíti az egyensúlyérzék fejlődését, ráadásul az álló tartásból fakadóan az izomzatot is erősíti.
Roller vásárlásért kattints IDE.
Egyenetlen talajon való séta, járás
Az egyenetlen talajon való séta jó játék, valódi kaland! Játsszátok, hogy nem szabad leesni a kirakott akadályokról – vagy hogy éppen hegyet másztok. Mindegy, milyen fantáziát találsz ki hozzá, az egyenetlen talajon való séta vagy futkározás stabil, egyenes tartásra edzi a törzset, ami kiválóan segít az egyensúly fejlesztésében. Ezeket akár padlóra helyezett takarókon, párnákon vagy babzsákokon is végezhetitek, de kifejezetten erre a célra gyártott egyensúlyozó játékok is kaphatóak.
Egyensúlyozó eszközökért kattints IDE.
További egyensúlyfejlesztő játékötletek:
• A kötéllétrázás és egyéb instabil játékok sokat segíthetnek azzal, hogy kiszámíthatatlan mozgásokkal stabilizálásra késztetik a törzset.
• A „talicskázás” is hatékony módszer – ilyenkor a gyermek a két kezén „sétál” a földön, miközben egy felnőtt hátulról tartja a lábait.
• Az úszás az egész testet megmozgatja a víz ellenállásának köszönhetően, és erősíti a gyermek térérzékét is.
• Letérdelés (anélkül, hogy a kezek hozzáérnének a talajhoz), például hogy a gyermek vissza tudjon ütni egy lufit játszótársának.
• Az ugróiskolázás, és más, nagy ugrásokat igénylő játékok próbára teszik a gyerekek egyensúlyát.
Hogyan javítható a gyermek egyensúly- és koordinációs érzéke?
• Érdemes foglalkozni az odafigyelés és az éberség fejlesztésével, hogy a gyermek képes legyen előbb reagálni a helyzetre az egyensúly elvesztésekor.
• Figyelni kell a megfelelő testtartás berögződésére is a kellő egyensúly megőrzése érdekében – például gyakorolni a célpont felé forgást dobás közben.
• Erősíteni kell a „core” izmokat, különös tekintettel a test központi izmaira a törzs stabilitásának megőrzése céljából.
• Törekedni kell a gyermek feladatainak egyszerűsítésére, hogy egyszerre csak egy-egy mozdulatra kelljen koncentrálnia, amíg nem képes többre is odafigyelni.
• Erősíteni kell a gyermek izmait, hogy jobban tudja irányítani a mozgások sebességét és irányát.
• Javítani kell az izmok állóképességét is, hogy a gyermek tovább legyen képes megőrizni egyensúlyát és koordinációját.
• Dolgozni kell az érzékelési feldolgozáson is, hogy az agy a test megfelelően tudja értelmezni az izmok által küldött jeleket azzal kapcsolatban, hogy éppen milyen pozícióban, egymáshoz mérten hogyan helyezkednek el, illetve hogy milyen gyorsan mozognak és mekkora erőt használnak.
• A közösségi motivációk is sokat segíthetnek, például ha a gyermeknek van egy barátja, vagy családtagja, akivel együtt végezheti ezeket a feladatokat, legyen szó sportról, vagy tornáról.
Miktől függ az egyensúly és koordináció fejlesztése?
Figyelem és koncentráció: A képesség, amely lehetővé teszi, hogy valaki huzamosabb ideig egy adott feladatra figyeljen oda.
Testtudatosság: A testrészek ismerete, illetve a test mozgásainak ismerete a különböző végtagokhoz és tárgyakhoz képest.
Kétoldali integráció: Két kéz egyszeri használata úgy, hogy közben az egyik kéz domináns. Például egy teniszütő megtartása úgy, hogy a nem domináns kéz csak az ütések közötti stabilizációt és megtartást segíti.
Áthágás a középvonalon: A képesség, amely lehetővé teszi azon képzeletbeli vonal áthágását, amely az orrtól a medencéig húzódik meg, és jobb illetve bal oldalra osztja szét a testet, és amelynek a kézdominanciára is hatása van.
Szem-kéz koordináció: A képesség, amely lehetővé teszi a szem által szerzett információ értelmezését, hogy ez aztán a kezek mozgását diktálhassa egy bizonyos művelet elvégzése közben (pl. készírás, vagy egy labda elkapása).
Kézdominancia: Egy bizonyos kéz rendszeres használata a feladatok elvégzéséhez, ami fontos a kifinomult készségek kialakulásához.
Izomerő: Az izmok ellenállással szembeni erőkifejtési képessége (pl. fára mászás vagy fekvőtámaszozás közben).
Izom állóképessége: Az izmok rendszeres ellenállással szembeni erőkifejtési képessége, amely lehetővé teszi a fizikai műveletek és feladatok elvégzését.
Önkontroll: A képesség, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek önállóan befolyásolhassák éberségüket az aktuális feladatnak vagy megfelelően, hogy jobban oda tudjanak figyelni az adott feladatra.
A testtartás irányítása: A törzs és a nyak stabilizálásának képessége, amely lehetővé teszi a végtagok koordinálását a feladatok irányított elvégzése érdekében.
Propriocepció: Az információ, amelyet az agy az izmoktól és ízületektől kap, hogy tisztában legyünk testünk helyzetével és mozgásaival, lehetővé téve mindezzel az „automatikus” mozgásokat.
Érzékelési feldolgozás: Az érzékekre kiható stimulációk pontos feldolgozása mind környezetünkben, mind saját testünkön belül a gyors és fizikailag megfelelő mozgási reakciók érdekében.
Elkülönített mozgás: A képesség, amely lehetővé teszi egy kéz vagy láb mozgatását a test többi részének mozgatása nélkül. Ez a precízebb mozgásokhoz szükséges.
